A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege

A magyarországi haszid zsidó közösség.

A zsidóság egyik vallási és spirituális irányzata, a haszidizmus, a 18. század közepén jelent meg Kelet-Európában. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, akit Báál Sém Tovként ismernek, tanításaiban az isteni jelenlét közelségét és az Isten iránti mély szeretetet hangsúlyozta. A 19. és 20. században a haszidizmus jelentős befolyást gyakorolt a magyarországi zsidó közösségekre.

Galícia volt az a terület, ahonnan a haszidizmus Magyarországon elterjedt, miután ott már korábban is szilárd jelenléte volt. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén formálódtak. E területeken nagy létszámú zsidó közösségek éltek, akik fogékonyak voltak a haszid tanításokra.

A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb alakja a szatmári rebbe, Joel Teitelbaum volt. A szatmári közösség vezetőjeként Teitelbaum rabbi a 20. század első felében tevékenykedett.Szatmárnémeti, vagy Satu Mare, Magyarországon és Erdélyben a haszidizmus egyik fő központjává nőtte ki magát, és a szatmári haszidok továbbra is meghatározó szereplői a globális haszid közösségeknek.

A haszidizmus Magyarországon több irányzatra bomlott, amelyek mindegyike jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. Ezek az irányzatok mind sajátos vezetőkkel és tanításokkal bírtak, amelyek formálták követőik vallási és szellemi életét.

A második világháború és a holokauszt súlyos csapást jelentett a magyarországi haszid közösségekre. A náci koncentrációs táborokban elpusztult a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid is. A holokauszt túlélői közül sokan Magyarországot elhagyva új életet építettek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.

Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. A budapesti haszid közösségek és imaházak jelenleg is aktívan őrzik és ápolják a haszid hagyományokat. Bár kicsi közösségekről van szó, ezek a haszid közösségek szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyar zsidó vallási életben.

A magyarországi haszidizmus jelentős hatása továbbra is érezhető, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. A haszid közösségek létszáma az elmúlt évtizedek során csökkent, mégis a mozgalom továbbra is jelentős része a magyarországi zsidó vallási életnek. A haszidizmus tanításai és szellemisége továbbra is befolyásolják a magyarországi zsidóságot, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdag és sokszínű jellegéhez.